2010. október 27., szerda

Mi okozza a székrekedést?

Elsődleges  székrekedés esetén két alapvető ok létezik:
  • a széklettovábbító és -ürítő mozgások gyengülése és hiánya, 
  • a székletürítési reflex gyengülése.
Ha a széklet a kelleténél tovább marad a bélcsatornában, miután a vastagbél a vízvisszaszívás helye, ott óhatatlanul egyre többet veszít víztartalmából és beszárad.

Mi okozza a bélmozgás lanyhulását?

Az evés, a gyomorból és az epeutakból kiinduló reflexek és a táplálkozás hormonális szabályzókörei beindítják az egyes bélszakaszokban zajló emésztést és a bélmozgásokat. Evés hiányában elmaradnak a bélmozgásokat kiváltó ingerek, s végül a belek mozgásai is. Nincs széklet akkor, ha nem, vagy csak nagyon keveset eszünk,  ilyenkor naponta igen kevés mennyiségű salakanyag keletkezik. A kis volumenű, de nagy kalóriatartalmú és kevés rostot tartalmazó ételek felszívódása után alig marad a belekben salakanyag, így a bélmozgások szinte fölöslegessé válnak. A széklet beszáradása és a bélmozgások lassulása egymást erősítő folyamatok.

Egyes gyógyszerek gyakran váltanak ki székrekedést.
Ilyen gyógyszerek például a:

  • savkötők,
  • magas vérnyomás elleni szerek,
  • antikolinerg asztma elleni hörgőtágítók,
  • különböző pszichiátriai gyógyszerek, 
  • antidepresszánsok,
  • altatók, 
  • nyugtatók,
  • fájdalom- és gyulladáscsökkentők, 
  • opiátok,
  • morfinszármazékok,
  • egyes vízhajtók, 
  • vasvegyületek és az alumínium-hidroxid,
  • vérnyomáscsökkentők 
  • és szívgyógyszerek (kalcium-antagonisták).
A székrekedés okai vagy erősítő tényezői lehetnek különböző hormonális (endokrin) megbetegedések, melyek a belekre is hatnak.
Ilyenek a:
  • csökkent pajzsmirigy-működés, 
  • a mellékpajzsmirigy-túlműködés, 
  • a mellékvese betegsége, 
  • a hasnyálmirigy betegségei 
  • és a cukorbetegség.

További okok lehetnek a  bél izomzatát érintő betegségek, az amyloidosis és szkleroderma következménye.

A bélmozgások reflexes szabályozásának zavarait idegrendszeri betegségek, például Parkinson-kór, agyérelmeszesedés, sclerosis multiplex is okozhatják. A bél saját idegeinek működési zavara figyelhető meg Hirschsprung-betegség esetén.

A széklet távozásának zavara a végbél és a medenceizomzat összehangolt működésének károsodása miatt alakulhat ki, ami hibás gyermekkori beidegződés következménye is lehet.

A székelési inger elnyomása is lehet oka a székrekedésnek. Sokszor ez húzódik meg a gyermekkori panaszok hátterében, de a felnőttek rohanó, szorongó, stresszes és rendszertelen életmódja - rendszertelen étkezési és alvásritmus - is hasonlóképpen hat. Különösen a reggeli rohanás hatása mutatható ki, ha nincs elegendő nyugodt - kinél több, kinél kevesebb - idő a belek kiürítésére.

Mindenképpen jelentősek a lelki okok, a megváltozott, szokatlan környezet, ami párosulhat fizikai kényelmetlenséggel, a megfelelő idő és hely hiányával. A környezetváltozással és utazással általában együtt jár a táplálék megváltozott összetétele, ami erősíti a jelenséget.

Székrekedést okozhatnak a bélrendszer vérellátási zavarai.
Időskorra egyrészt a székletürítésben részt vevő hasizmok gyengülnek, másrészt a helytelen táplálkozás és székrekedés nyomán a vastagbél az évek során lassan kitágul, egyes helyeken az érelmeszesedés miatt vérellátása romlik, gyulladásos jelenségek miatt működése károsodik, a perisztaltikus izommozgások renyhébbé válnak, a széklet továbbítása zavart szenved. Idős szervezetben az emésztőnedv-kiválasztás is renyhébb, aminek következtében többek között a bélflóra összetétele is megváltozik. Az idősebbeket fokozottabban sújtja a gyógyszer-mellékhatások miatt kialakuló bélrenyheség, amiről még bővebben lesz szó.

Várandós nőknél a baba akadályozhatja a bélmozgásokat, de a megváltozott hormonális működés is felelős lehet a viszonylag gyakori székrekedésért.

További betegségek - így a belet szűkítő elváltozások - is okai lehetnek a székrekedésnek. A leggyakoribbak a Crohn-betegség és fekélyes bélgyulladás (colitis ulcerosa), irritábilis bél szindróma (IBS), netán daganat.

Aranyér, végbélberepedés, végbélsipoly oka és következménye is lehet a székrekedésnek.

A székrekedés egyik fő oka a mozgásszegény életmód, netán az ágyhoz kötöttség és a stressz. A késői kelés, reggeli lustálkodás sem szerencsés.
A felgyűlt bélsarat úgynevezett antiperisztaltikus, a normálissal ellentétes irányú bélmozgások hatására a harántvastagbélbe kerülhet, ami súlyos állapotot eredményezhet.

A legfontosabb hosszú távú szövődmények a vastagbélgyulladás és -fekély, bélelzáródás, a végbélnyílás betegségei, például aranyér, sérv, polip és tumoros megbetegedések.

Mi a székrekedés?

A székrekedés általában nem önálló betegség, hanem egy nagyon fontos tünet, ami a bélműködés és a székürítés zavarát jelzi.

Székrekedésről akkor beszélhetünk, ha:
  • a székürítések száma heti háromnál kevesebb vagy két székürítés közt 48 óránál hosszabb idő telik el,
  • a széklet a normálisnál sokkal keményebb, egyszerre viszonylag kis mennyiségű, naponta 50 grammnál kevesebb, 
  • az ürülés lassú és nehezen, csak erőlködés árán megy, utána is megmarad a teltségérzet.

Bár általános a naponkénti székürítés, az ettől eltérő, de rendszeres ritmus is elfogadható, ha a széklet állaga normális és az ürítés nem jár kellemetlenséggel, erőlködéssel.

A székrekedés általában nem veszélyes, az étrend módosítása és testmozgás megoldhatja a panaszokat.
Orvoshoz kell fordulni akkor, ha:
  • mindez nem segít, 
  • a panaszok egy hétig elhúzódnak, 
  • vagy hasi fájdalom, testsúlycsökkenés, véres széklet, gyengeség, láz, hányás is jelentkezik. 
Heveny székrekedést okozhat a bélelzáródás vagy más súlyos betegség, soha nem fölösleges  az orvos felkeresése.

A székrekedés egyéb bélbántalmakkal társulva más, nem mindig jóindulatú bélrendszeri elváltozások, súlyos állapotok előfutára lehet.

A székrekedésnek két formája ismeretes.

1. Elsődleges székrekedés
Elsődleges székrekedésről akkor beszélünk, ha  első formájában a béltartalom normális ütemben, a másodikban annál lassabban halad végig a vastagbélen, a harmadikban a zavar a végbélnél, a székletürítés mechanizmusában jelentkezik.

2. Másodlagos székrekedés
A másodlagos székrekedés mögött valamilyen alapbetegség áll, általában hormon-, illetve anyagcsere-betegség, netán idegrendszeri zavarok.

Természetes gyógymód székrekedés ellen

A mozgás lendületbe hozza a bélrendszert

 Ez tévhít!

A fokozott fizikai aktivitás a bélrendszernek nem mindig és nem mindenkinél adja meg a kellő támogatást, ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy az enyhe székrekedésben szenvedőknek és az olyan idős embereknek, akik keveset mozognak, sokat segíthet a fizikai tevékenység.

A fokozott folyadékfogyasztás megszünteti a székrekedést

 Ez tévhit!

A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján nem lehet arra következtetni, hogy a fokozott folyadékfogyasztással jelentős mértékben befolyásolni lehetne a székrekedést.

A székrekedés önmérgezéshez vezethet

Ez tévhit!

A székrekedés nem vezet önmérgezéshez, mivel a belekből felszívódott méreganyagok létezését soha nem sikerült tudományosan igazolni.

Egyes gyógyszerek mellékhatásaként székrekedés léphet fel

Egyes gyógyszerek gyakran váltanak ki székrekedést.
Ilyen gyógyszerek például a:
  • savkötők,
  • magas vérnyomás elleni szerek,
  • antikolinerg asztma elleni hörgőtágítók,
  • különböző pszichiátriai gyógyszerek, 
  • antidepresszánsok,
  • altatók, 
  • nyugtatók,
  • fájdalom- és gyulladáscsökkentők, 
  • opiátok,
  • morfinszármazékok,
  • egyes vízhajtók, 
  • vasvegyületek és az alumínium-hidroxid,
  • vérnyomáscsökkentők 
  • és szívgyógyszerek (kalcium-antagonisták).

A nőknél gyakoribb a székrekedés

A nőket akár kétszer-háromszor is gyakrabban érinti a székrekedés, mint a férfiakat. Ebben valószínűleg döntő szerepet játszanak a női hormonok, amelyek különösen menstruáció, terhesség és klimax idején fejtenek ki erőteljes hatást a bélműködésre.

A székrekedés rontja az életminőséget

A székrekedés negatívan befolyásolja az életminőséget: egy aktuális tanulmány igazolja, hogy a hosszabb időn át székrekedésben szenvedőknek további testi és lelki terhekkel, például fáradtsággal, kimerültséggel, csökkent teljesítőképességgel is meg kell küzdeniük a mindennapok során.

A cukorbetegeknél gyakoribb a székrekedés

Ennek oka, hogy a cukorbetegség hosszú időtartama vagy a helytelen vércukor-beállítás miatti alacsony vércukorszint gyakran vezet a vegetatív idegrendszer működési zavarához, amely jelentős mértékben megzavarja az emésztőrendszer működését.

Idős korban gyakori a bélrenyheség

Idős korban számos testi funkció - így az emésztés is - alapvetően lelassul.

A stressz hatására lelassulhat a belek működése

Az emésztőrendszer és az agy szoros kapcsolatban állnak egymással az idegpályák révén, ezért a belek igen érzékenyen reagálnak a stresszre, lelassulhat a belek működése.

A dohányzás abbahagyása székrekedést okoz

A dohányzásról való leszokás során fellépő számos elvonási tünet között az emésztési zavar - így a székrekedés - is megtalálható, amely több héten keresztül is eltarthat. Ennek oka a nikotinhiány. A nikotin ugyanis stimulálja az emésztési funkciókat is irányító vegetatív idegrendszert.