Mi a székrekedés?

A székrekedés általában nem önálló betegség, hanem egy nagyon fontos tünet, ami a bélműködés és a székürítés zavarát jelzi.

Székrekedésről akkor beszélhetünk, ha:

• a székürítések száma heti háromnál kevesebb vagy két székürítés közt 48 óránál hosszabb idő telik el,
• a széklet a normálisnál sokkal keményebb, egyszerre viszonylag kis mennyiségű, naponta 50 grammnál kevesebb, 
• az ürülés lassú és nehezen, csak erőlködés árán megy, utána is megmarad a teltségérzet.

Bár általános a naponkénti székürítés, az ettől eltérő, de rendszeres ritmus is elfogadható, ha a széklet állaga normális és az ürítés nem jár kellemetlenséggel, erőlködéssel.

A székrekedés általában nem veszélyes, az étrend módosítása és testmozgás megoldhatja a panaszokat.
Orvoshoz kell fordulni akkor, ha:

• mindez nem segít, 
• a panaszok egy hétig elhúzódnak, 
• vagy hasi fájdalom, testsúlycsökkenés, véres széklet, gyengeség, láz, hányás is jelentkezik. 

Heveny székrekedést okozhat a bélelzáródás vagy más súlyos betegség, soha nem fölösleges  az orvos felkeresése.

A székrekedés egyéb bélbántalmakkal társulva más, nem mindig jóindulatú bélrendszeri elváltozások, súlyos állapotok előfutára lehet.

A székrekedésnek két formája ismeretes.

1. Elsődleges székrekedés

Elsődleges székrekedésről akkor beszélünk, ha  első formájában a béltartalom normális ütemben, a másodikban annál lassabban halad végig a vastagbélen, a harmadikban a zavar a végbélnél, a székletürítés mechanizmusában jelentkezik.

2. Másodlagos székrekedés

A másodlagos székrekedés mögött valamilyen alapbetegség áll, általában hormon-, illetve anyagcsere-betegség, netán idegrendszeri zavarok.