Székrekedésről akkor beszélhetünk, ha:
- a székürítések száma heti háromnál kevesebb vagy két székürítés közt 48 óránál hosszabb idő telik el,
- a széklet a normálisnál sokkal keményebb, egyszerre viszonylag kis mennyiségű, naponta 50 grammnál kevesebb,
- az ürülés lassú és nehezen, csak erőlködés árán megy, utána is megmarad a teltségérzet.
Bár általános a naponkénti székürítés, az ettől eltérő, de rendszeres ritmus is elfogadható, ha a széklet állaga normális és az ürítés nem jár kellemetlenséggel, erőlködéssel.
A székrekedés általában nem veszélyes, az étrend módosítása és testmozgás megoldhatja a panaszokat.
Orvoshoz kell fordulni akkor, ha:
- mindez nem segít,
- a panaszok egy hétig elhúzódnak,
- vagy hasi fájdalom, testsúlycsökkenés, véres széklet, gyengeség, láz, hányás is jelentkezik.
A székrekedés egyéb bélbántalmakkal társulva más, nem mindig jóindulatú bélrendszeri elváltozások, súlyos állapotok előfutára lehet.
A székrekedésnek két formája ismeretes.
1. Elsődleges székrekedés
Elsődleges székrekedésről akkor beszélünk, ha első formájában a béltartalom normális ütemben, a másodikban annál lassabban halad végig a vastagbélen, a harmadikban a zavar a végbélnél, a székletürítés mechanizmusában jelentkezik.
2. Másodlagos székrekedés
A másodlagos székrekedés mögött valamilyen alapbetegség áll, általában hormon-, illetve anyagcsere-betegség, netán idegrendszeri zavarok.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése