2011. április 18., hétfő
2010. október 27., szerda
Mi okozza a székrekedést?
Elsődleges székrekedés esetén két alapvető ok létezik:
Mi okozza a bélmozgás lanyhulását?
Egyes gyógyszerek gyakran váltanak ki székrekedést.
Ilyen gyógyszerek például a:
Ilyenek a:
- a széklettovábbító és -ürítő mozgások gyengülése és hiánya,
- a székletürítési reflex gyengülése.
Mi okozza a bélmozgás lanyhulását?
Az evés, a gyomorból és az epeutakból kiinduló reflexek és a táplálkozás hormonális szabályzókörei beindítják az egyes bélszakaszokban zajló emésztést és a bélmozgásokat. Evés hiányában elmaradnak a bélmozgásokat kiváltó ingerek, s végül a belek mozgásai is. Nincs széklet akkor, ha nem, vagy csak nagyon keveset eszünk, ilyenkor naponta igen kevés mennyiségű salakanyag keletkezik. A kis volumenű, de nagy kalóriatartalmú és kevés rostot tartalmazó ételek felszívódása után alig marad a belekben salakanyag, így a bélmozgások szinte fölöslegessé válnak. A széklet beszáradása és a bélmozgások lassulása egymást erősítő folyamatok.
Egyes gyógyszerek gyakran váltanak ki székrekedést.
Ilyen gyógyszerek például a:
- savkötők,
- magas vérnyomás elleni szerek,
- antikolinerg asztma elleni hörgőtágítók,
- különböző pszichiátriai gyógyszerek,
- antidepresszánsok,
- altatók,
- nyugtatók,
- fájdalom- és gyulladáscsökkentők,
- opiátok,
- morfinszármazékok,
- egyes vízhajtók,
- vasvegyületek és az alumínium-hidroxid,
- vérnyomáscsökkentők
- és szívgyógyszerek (kalcium-antagonisták).
Ilyenek a:
- csökkent pajzsmirigy-működés,
- a mellékpajzsmirigy-túlműködés,
- a mellékvese betegsége,
- a hasnyálmirigy betegségei
- és a cukorbetegség.
További okok lehetnek a bél izomzatát érintő betegségek, az amyloidosis és szkleroderma következménye.
A bélmozgások reflexes szabályozásának zavarait idegrendszeri betegségek, például Parkinson-kór, agyérelmeszesedés, sclerosis multiplex is okozhatják. A bél saját idegeinek működési zavara figyelhető meg Hirschsprung-betegség esetén.
A széklet távozásának zavara a végbél és a medenceizomzat összehangolt működésének károsodása miatt alakulhat ki, ami hibás gyermekkori beidegződés következménye is lehet.
A székelési inger elnyomása is lehet oka a székrekedésnek. Sokszor ez húzódik meg a gyermekkori panaszok hátterében, de a felnőttek rohanó, szorongó, stresszes és rendszertelen életmódja - rendszertelen étkezési és alvásritmus - is hasonlóképpen hat. Különösen a reggeli rohanás hatása mutatható ki, ha nincs elegendő nyugodt - kinél több, kinél kevesebb - idő a belek kiürítésére.
Mindenképpen jelentősek a lelki okok, a megváltozott, szokatlan környezet, ami párosulhat fizikai kényelmetlenséggel, a megfelelő idő és hely hiányával. A környezetváltozással és utazással általában együtt jár a táplálék megváltozott összetétele, ami erősíti a jelenséget.
A bélmozgások reflexes szabályozásának zavarait idegrendszeri betegségek, például Parkinson-kór, agyérelmeszesedés, sclerosis multiplex is okozhatják. A bél saját idegeinek működési zavara figyelhető meg Hirschsprung-betegség esetén.
A széklet távozásának zavara a végbél és a medenceizomzat összehangolt működésének károsodása miatt alakulhat ki, ami hibás gyermekkori beidegződés következménye is lehet.
A székelési inger elnyomása is lehet oka a székrekedésnek. Sokszor ez húzódik meg a gyermekkori panaszok hátterében, de a felnőttek rohanó, szorongó, stresszes és rendszertelen életmódja - rendszertelen étkezési és alvásritmus - is hasonlóképpen hat. Különösen a reggeli rohanás hatása mutatható ki, ha nincs elegendő nyugodt - kinél több, kinél kevesebb - idő a belek kiürítésére.
Mindenképpen jelentősek a lelki okok, a megváltozott, szokatlan környezet, ami párosulhat fizikai kényelmetlenséggel, a megfelelő idő és hely hiányával. A környezetváltozással és utazással általában együtt jár a táplálék megváltozott összetétele, ami erősíti a jelenséget.
Székrekedést okozhatnak a bélrendszer vérellátási zavarai.
Időskorra egyrészt a székletürítésben részt vevő hasizmok gyengülnek, másrészt a helytelen táplálkozás és székrekedés nyomán a vastagbél az évek során lassan kitágul, egyes helyeken az érelmeszesedés miatt vérellátása romlik, gyulladásos jelenségek miatt működése károsodik, a perisztaltikus izommozgások renyhébbé válnak, a széklet továbbítása zavart szenved. Idős szervezetben az emésztőnedv-kiválasztás is renyhébb, aminek következtében többek között a bélflóra összetétele is megváltozik. Az idősebbeket fokozottabban sújtja a gyógyszer-mellékhatások miatt kialakuló bélrenyheség, amiről még bővebben lesz szó.
Várandós nőknél a baba akadályozhatja a bélmozgásokat, de a megváltozott hormonális működés is felelős lehet a viszonylag gyakori székrekedésért.
Időskorra egyrészt a székletürítésben részt vevő hasizmok gyengülnek, másrészt a helytelen táplálkozás és székrekedés nyomán a vastagbél az évek során lassan kitágul, egyes helyeken az érelmeszesedés miatt vérellátása romlik, gyulladásos jelenségek miatt működése károsodik, a perisztaltikus izommozgások renyhébbé válnak, a széklet továbbítása zavart szenved. Idős szervezetben az emésztőnedv-kiválasztás is renyhébb, aminek következtében többek között a bélflóra összetétele is megváltozik. Az idősebbeket fokozottabban sújtja a gyógyszer-mellékhatások miatt kialakuló bélrenyheség, amiről még bővebben lesz szó.
Várandós nőknél a baba akadályozhatja a bélmozgásokat, de a megváltozott hormonális működés is felelős lehet a viszonylag gyakori székrekedésért.
További betegségek - így a belet szűkítő elváltozások - is okai lehetnek a székrekedésnek. A leggyakoribbak a Crohn-betegség és fekélyes bélgyulladás (colitis ulcerosa), irritábilis bél szindróma (IBS), netán daganat.
Aranyér, végbélberepedés, végbélsipoly oka és következménye is lehet a székrekedésnek.
A székrekedés egyik fő oka a mozgásszegény életmód, netán az ágyhoz kötöttség és a stressz. A késői kelés, reggeli lustálkodás sem szerencsés.
A felgyűlt bélsarat úgynevezett antiperisztaltikus, a normálissal ellentétes irányú bélmozgások hatására a harántvastagbélbe kerülhet, ami súlyos állapotot eredményezhet.
A legfontosabb hosszú távú szövődmények a vastagbélgyulladás és -fekély, bélelzáródás, a végbélnyílás betegségei, például aranyér, sérv, polip és tumoros megbetegedések.
Mi a székrekedés?
A székrekedés általában nem önálló betegség, hanem egy nagyon fontos tünet, ami a bélműködés és a székürítés zavarát jelzi.
Székrekedésről akkor beszélhetünk, ha:
Bár általános a naponkénti székürítés, az ettől eltérő, de rendszeres ritmus is elfogadható, ha a széklet állaga normális és az ürítés nem jár kellemetlenséggel, erőlködéssel.
A székrekedés általában nem veszélyes, az étrend módosítása és testmozgás megoldhatja a panaszokat.
Orvoshoz kell fordulni akkor, ha:
A székrekedés egyéb bélbántalmakkal társulva más, nem mindig jóindulatú bélrendszeri elváltozások, súlyos állapotok előfutára lehet.
A székrekedésnek két formája ismeretes.
1. Elsődleges székrekedés
2. Másodlagos székrekedés
Székrekedésről akkor beszélhetünk, ha:
- a székürítések száma heti háromnál kevesebb vagy két székürítés közt 48 óránál hosszabb idő telik el,
- a széklet a normálisnál sokkal keményebb, egyszerre viszonylag kis mennyiségű, naponta 50 grammnál kevesebb,
- az ürülés lassú és nehezen, csak erőlködés árán megy, utána is megmarad a teltségérzet.
Bár általános a naponkénti székürítés, az ettől eltérő, de rendszeres ritmus is elfogadható, ha a széklet állaga normális és az ürítés nem jár kellemetlenséggel, erőlködéssel.
A székrekedés általában nem veszélyes, az étrend módosítása és testmozgás megoldhatja a panaszokat.
Orvoshoz kell fordulni akkor, ha:
- mindez nem segít,
- a panaszok egy hétig elhúzódnak,
- vagy hasi fájdalom, testsúlycsökkenés, véres széklet, gyengeség, láz, hányás is jelentkezik.
A székrekedés egyéb bélbántalmakkal társulva más, nem mindig jóindulatú bélrendszeri elváltozások, súlyos állapotok előfutára lehet.
A székrekedésnek két formája ismeretes.
1. Elsődleges székrekedés
Elsődleges székrekedésről akkor beszélünk, ha első formájában a béltartalom normális ütemben, a másodikban annál lassabban halad végig a vastagbélen, a harmadikban a zavar a végbélnél, a székletürítés mechanizmusában jelentkezik.
2. Másodlagos székrekedés
A másodlagos székrekedés mögött valamilyen alapbetegség áll, általában hormon-, illetve anyagcsere-betegség, netán idegrendszeri zavarok.
A mozgás lendületbe hozza a bélrendszert
Ez tévhít!
A fokozott fizikai aktivitás a bélrendszernek nem mindig és nem mindenkinél adja meg a kellő támogatást, ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy az enyhe székrekedésben szenvedőknek és az olyan idős embereknek, akik keveset mozognak, sokat segíthet a fizikai tevékenység.
A fokozott fizikai aktivitás a bélrendszernek nem mindig és nem mindenkinél adja meg a kellő támogatást, ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy az enyhe székrekedésben szenvedőknek és az olyan idős embereknek, akik keveset mozognak, sokat segíthet a fizikai tevékenység.
A fokozott folyadékfogyasztás megszünteti a székrekedést
Ez tévhit!
A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján nem lehet arra következtetni, hogy a fokozott folyadékfogyasztással jelentős mértékben befolyásolni lehetne a székrekedést.
A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján nem lehet arra következtetni, hogy a fokozott folyadékfogyasztással jelentős mértékben befolyásolni lehetne a székrekedést.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
